A macska anatómiája – Wikipédia

A lábakon lévő farok ízületei fájnak, mi ez. Navigációs menü

csípőprobléma méreg ízületi fájdalom

Fizikai tulajdonságok[ szerkesztés ] A macska koponyája A felnőtt hímek testhossza a fejet is beleszámítva körülbelül 52,2 centiméter, farkuk hossza centiméter, marmagasságuk pedig centiméter, míg a nőstények átlagos testhossza fejjel együtt mintegy 47,8 centiméter, melyhez 25,2 centiméteres farok tartozik, míg marmagasságuk körülbelül 30 centiméter.

A National Geographic Society szerint a legtöbb ismert fajta hossza átlagosan 46 centiméter, farokhosszuk pedig 30 centiméter.

Ezt tegyük, ha a kutyánknál ízületi problémára utaló tünetet észlelünk

Testtömegük általában 2,5 és 7 kilogramm között mozog a hímeké átlagosan 4,5, a nőstényeké 3,3 kilogrammhabár néhány fajta, mint például a Maine Coonmeghaladhatja a 11,3 kilogrammot is. Néhányuk akár a 23 kilogrammot is elérheti a túltáplálás miatt.

Nagyon kicsi kevesebb, mint 1,8 kilogramm tömegű példányok is ismertek.

a közös kenőcs nem drága nyaki gerinc tünetei és kezelése

Szemnyílásukat nem veszi körül teljesen a csont, a hátulsó részt mindössze egy kötőszövet zárja le. Erős állkapocsizmaiknak és fejlett fogazatuknak köszönhetően képesek egyetlen harapással is végezni az mi ez.

Account Options

Összesen harminc darab foguk van 16 felül és 14 alul : 12 metszőfog, 10 előzápfog, 4 szemfog és 4 zápfog, melyek hónapos korban váltják fel a négy hetes korra kifejlődő tejfogakat. A száj mindkét oldalán az előzápfog és a zápfog egy-egy metszőfog-párt alkot, amely ollóhoz hasonlóan vágja a húst. Bár a kutyák is rendelkeznek hasonló fogakkal, a macskaféléké fejlettebb. A hátgerincük 7 nyaki, 13 mellkasi, 7 ágyéki, 3 kereszt és farokcsigolyából áll. A házi macskák azon kevés négylábú állat közé tartoznak, melyeknek nincs csontvázhoz rögzülő kulcscsontja.

Bőrük eléggé rugalmas; lehetővé teszi az állat számára, hogy szembeforduljon egy másik ragadozóval vagy egy másik macskával, még akkor is, ha a bőrénél fogva ragadják meg. Ez a tulajdonság orvosi beavatkozásoknál is előnyös, ugyanis leegyszerűsíti az injekciók beadását. A vele született reflex révén a tarkóbőrénél megragadott macskakölyök elcsendesedik és mozdulatlanná dermed — ez a reakció általában felnőttkorban is megmarad, így mi ez esetén az engedetlen állat a a lábakon lévő farok ízületei fájnak megfogva szállítható.

Mivel a felnőtt állat súlya lényegesen nagyobb egy kölyökénél, az ilyen módszerrel való szállításkor az állatot a hónaljánál is meg kell emelni, csökkentve a bőrére jutó terhelést.

a térd medialis ligamentumának károsodása ízületi fájdalom apátia

A legtöbb macska füle alaphelyzetben előrefelé mered, a kutyákéhoz hasonlóan lógó fülű fajták nagyon ritkák a mi ez egyike a mutáns skót lógófülű. Térd autoimmun betegsége dühös macska füle hátrafelé fordul, harc közben pedig védelmi célból a fejére is simul. A fül védelme nem tökéletes, az egymással harcoló hímek avagy kandúrok füle gyakran cakkos az elszenvedett sérülések miatt. Emellett a fehér szőrű és bőrű macskák füle erős napsugárzás esetén leéghet.

A macskák járása nagyon kifinomult, hátsó lábukat pontosan a mellső lábuk nyomába helyezik el, csökkentve ezzel a zajt és a látható nyomok számát. Ez előnyt jelent a durva talajon való haladásnál is, mert csak elülső lábaik számára kell megfelelő helyet találniuk. A kutyáktól és más emlősöktől eltérően a macskák előbb az egyik oldalukon lépnek mindkét lábukkal, majd ezt követően lépnek a vállízület sérülések kezelése, ahogyan a tevék és a zsiráfokhabár ezen állatok között nincs olyan kapcsolat, amely magyarázattal szolgálna erre a hasonlóságra.

Ez megóvja a karmokat a kopástól és csendes járást biztosít a zsákmány megközelítése során.

a váll artrózisa 2 fokos kezelés nem szteroid kenőcsök és ízületek

Az elülső lábak karmai élesebbek a hátsóknál ez utóbbiak főleg az állat kapaszkodását, elrugaszkodását segítik. A görbe karmok beleakadhatnak a szőnyegbe vagy más vastag szövetbe, amely sérülést okozhat a macskának, ha nem tudja kiszabadítani magát. A legtöbb macskának 5 karma van a mellső lábán és 4 vagy 5 a hátsón. Léteznek azonban mutáns egyedek is, melyeknek 6 vagy 7 ujjuk van a Guinness Rekordok Könyvében szerepel egy Jake nevű 28 ujjú példány.

A mellső lábak csuklórészének belső oldalán a nagymacskákra és a kutyákra is jellemző csuklóujj található, mely gátolja az állat ugrásnál történő megcsúszását. Érzékszervek[ szerkesztés ] Az állati érzékszervek vizsgálata többnyire bonyolult, mivel rendszerint nincs mód az alannyal történő kommunikációra.

A háziállatok funkcionális anatómiája

Habár a macskák szaglása nem olyan éles, mint például az egerekészámos érzékszervük felülmúlja az emberét. Rendkívül fejlett hallásuk, látásuk, ízlelésük és tapintásuk kiválónak számít az emlősök között.

A macska szeme A macska pupilláinál levő tapetum lucidum visszaveri a fényt A tesztek azt mutatják, hogy a macska látása a sötétben felülmúlja az emberét, világosban azonban elmarad attól. A macskák szemesok más állatéhoz, például a kutyákéhoz hasonlóan egy tapetum lucidum nevű réteget tartalmaz, amely több fényt ver vissza a retinára. Nagyon erős fényben az írisz résnyire szűkül, hogy csökkentse az érzékeny retinára jutó fény mennyiségét és javítsa a mélységélességet.

A tapetum és más mechanizmusok révén a macska fényérzékelési küszöbe csupán a hetede az emberének. A vakuval készült fényképeken a macska szemében látható színes fényvisszaverődést a villanófény és a tapetum kölcsönhatása eredményezi.

A macska anatómiája

Egy átlagos macska látómezeje körülbelül °, míg egy egészséges emberé °, a binokuláris látómezeje azonban szűkebb. A legtöbb ragadozóhoz hasonlóan a szemei előre néznek, lehetővé téve a mélység érzékelését. A látótér mérete nagyban függ a szemek elhelyezkedésétől, de a szem felépítése is befolyásolhatja.

Az emberi szem éles központi látást biztosító foveája helyett a macskák szemében egy központi sáv, az úgynevezett vizuális sáv található. A macskák képesek megkülönböztetni a színeket, különösen kis távolságból, de ez a képességük nem igazán kifinomult.

Fehér bundájú macska különböző színű szemekkel A macskáknak van egy vékony harmadik szemhéjuk, a pislogóhártya, amely oldalról záródik, és akkor látható, amikor a szemhéjak szétnyílnak.

Hogyan zajlik a farokcsont fájdalom kezelése?

Ha a hártya félig zárva van, akkor az állat feltehetően beteg; azonban a jóllakott, álmos példányok pislogóhártyája is gyakran látható. Amennyiben a harmadik szemhártya tartósan látható marad, az állatot meg kell vizsgáltatni az állatorvossal. A macskák szemszíne sokféle, leggyakrabban aranyszínű, zöld vagy narancssárga. A sziámi macska szeme rendszerint kék, de a kék szem a fehér bundájú példányoknál is előfordul.

Azok a fehér szőrű macskák, melyek szemei kék színűek, egy genetikai hiba folytán gyakran süketek, míg a narancssárga szeműek füle rendszerint jól működik. Előfordulnak felemás szemű fehér példányok is, melyek általában csak a narancssárga szemük melletti fülükkel hallanak, a kék szemük mellett levővel nem. Hallás[ szerkesztés ] Mi ez emberek és a macskák hallása hasonlóan működik az alacsony frekvenciatartományban, a macskák azonban lényegesen magasabb, akár a lábakon lévő farok ízületei fájnak kilohertzes hangokat is képesek meghallani, amely 1,6 oktávval van feljebb az ember hallásánál és 1 oktávval a kutyáénál.

A macska körülbelül egy méteres távolságról 7,5 cm pontossággal tudja bemérni a hang forrását, amely elegendő a zsákmány helyének meghatározásához. Szaglás[ szerkesztés ] A macska érzékszervei segítségével felderíti a környezetét A házi macska szaglása tizennégyszer jobb az emberénél.

E sejtekkel olyan szagokat is képesek az artritisz kezelése görögdinnye segítségével, melyeket az emberi orr nem észlel.

Emellett a macskák szájpadlásán található egy vomeronazális szerv avagy Jacobson-féle szerv. Mikor az állat ráncolni kezdi a pofáját, az állát kissé leereszti, a nyelvét pedig kilógatja, akkor beereszti a levegőt a vomeronazális szervébe. A macskák orrpárnájának mintázata egyedi, akárcsak az ember ujjlenyomata.

A tapintószőr segítséget nyújt az érzékelésnél és a tájékozódásnál. A bajusz két felső sora az alsó két sortól függetlenül mozgatható, így alaposabb vizsgálódást tesz lehetővé. A tapintószőrök a normál szőrszálaknál kétszer vastagabbak, gyökerük pedig háromszor mélyebben ágyazódik a bőrbe. Mivel alsó végüknél számos idegvégződés található, a macska rendkívül kifinomultan képes velük érzékelni a légmozgásokat, a légnyomást és az érintést.

A bajusz segítségével a tárgyak körüli légörvények és egyéb apró légáramlatok is érzékelhetők, így a macska észlelheti velük a közeli tárgyakat; elhelyezkedésük, méretük és formájuk anélkül is a tudomására jut, hogy látná vagy megérintené őket. Emellett a bajusz a vadászat során is hasznos.

Teljes szövegű keresés A végtagok A kutya mellső lábát a váll lapocka, vállizületfelkar, az alkar, a lábtő, a lábközép és a mancs alkotja. Alapvető szerepe mozgás közben a test fenntartása, földre lépéskor pedig a rázkódtatás csökkentése. Szabályos mellső végtagállás A lapockát izomzata, hosszúsága és iránya alapján vizsgálják.

A feltételezés, miszerint a tapintószőrökkel való érzékelés a látáshoz hasonlóan működik, azon a tényen alapul, hogy a tapintószőrök által nyújtott információt olyan agyi terület dolgozza fel, melynek szerkezete a látókéregéhez hasonlít.

A bajusz hossza a 17,4 centimétert is elérheti.

a jobb térdízület kezelésének meniszcitisz kenőcs az ízületek felmelegedéséből

Másfelől, mivel a tapintószőrök nagyjából a macska fejének széléig érnek, segíthetnek annak megítélésében, hogy az állat átfér-e egy előtte levő nyíláson. A tapintószőrök az állat hangulatát is kifejezhetik. Ha a szőrszálak előrefelé mutatnak az kíváncsiságról és barátságos viselkedésről árulkodik, ezzel szemben mikor az arcra simulnak, az védekező magatartást vagy agresszivitást jelez.

a vállízület ízületi tünetei és az ok kezelése a térdízület deformáló ízületi elváltozása

A tapintószőrök zavarhatják is az állatot, különösen akkor, amikor a macska mély tányérból vagy szűk, magas falú edényből próbál enni. A tányér falát érintő szőrszálak ugyanis folyamatosan jeleket küldenek az agyba, ami megnehezíti az evésre való koncentrálást. Ezt az állat többnyire úgy próbálja elkerülni, hogy kiveszi az ételt az mi ez. Előfordul, hogy az anyaállat mosdatás közben kihúz néhányat kölyke tapintószőrei közül, ez azonban nem okoz komoly károsodást, mivel a tapintószőr a szőrzet többi részéhez hasonlóan időnként cserélődik, így a hiányzó szálak visszanőnek.

Ízlelés[ szerkesztés ] Egy -ben elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy a macskák családja nem rendelkezik a T1R2 nevű proteinnel az egyikkel azok közül, amelyek az édesség ízleléséhez szükségesek ; a kapcsolódó Tas1r2 gén törlődése folytán a leolvasási keret eltolódik, ami transzkripciót eredményez, leállítva az mRNA illetve a protein termelődését.

Mivel ez az egyedi genetikai marker az egész családban megtalálható, feltehetően egy korai ősnél fellépett deléciós mutáció okozza és nem visszafordítható, így nyilván az egész evolúciós fa érintett. A legtöbb tudós úgy véli, ebből eredeztethető, hogy a macskák családja egy olyan evolúciós ökológiai fülkévé vált, amely rendkívüli módon specializálódott a vadászatra és a húsevésre. Módosult ízlelésük kizárja a növényekben fellelhető cukortartalom érzékelését, megmaradt ízlelő receptoraikat csupán a proteinben gazdag húsevő étrend stimulálja.

A végtagok

Ízlelésük ennek ellenére kifinomultabb a kutyákénál. A véredényekben folyó véráram lehűti a belélegzett levegőt. A macska percenkénti légzésfrekvenciája általában 30 és 50 között változik, fáradtság vagy betegség hatására ez az érték megemelkedhet. Keringési rendszer[ szerkesztés ] A macska négyüregű szívvel rendelkezik. Percenkénti pulzusszáma és között változik. Vére az emberénél több vörös- és fehérvérsejtet tartalmaz, így több oxigént képes szállítani és gyorsabban alvad meg.

Az oxigénben gazdag vért a verőerek szállítják a test különböző részeibe, az oxigénszegény vért pedig a gyűjtőerek vezetik vissza a szívbe. A macskáknál is léteznek A, AB és B vércsoportok, [30] melyek figyelembevételével szükség esetén vérátömlesztést lehet végezni.

A nyelven tüskés ízlelő szemölcsök papillák találhatók, melyek hátrafelé mutató kampós végződései a hús megragadását és a tetemről való letépését segítik. A nyelv emellett tisztálkodási célra is szolgál, durva felülete keféhez hasonlóan segíti a szőrzet ápolását.

A macska emésztőrendszere a húsevéshez alkalmazkodott, ezért bélrendszere aránylag rövid. Gyomra U alakú és nagyjából ha az ízületek fiatalon fájnak szív méretű, a benne termelődő sav azonnal megalvasztja a tejet.

A nehezen emészthető ételek könnyebb feldolgozását víz fogyasztása segítheti. A megemésztett étel a körülbelül ,5 méter hosszúságú vékonybélben szívódik fel. A táplálék maradványai a mi ez keresztülhaladva dehidratálódnakés naponta egy-két alkalommal távoznak a szervezetből. Kiválasztó szervrendszer[ szerkesztés ] A kiválasztó szervrendszer a két vesébőla húgyvezetékbőla húgyhólyagból és a húgycsőből áll, melyek kiszűrik az anyagcsere révén a szervezetbe bekerült szennyeződéseket.

Az egészséges macska szervezetéből naponta alkalommal, általában milliliter mennyiségű vizelet távozik. A hímek húgycsöve hosszabb és vékonyabb, amely vizelési problémákat okozhat. Szaporító szervrendszer[ szerkesztés ] A szaporító szervrendszerhez a hímeknél a pénisz és a herezacskóban található herék tartoznak. A herék fejlődése során kialakulhat az úgynevezett rejtett heréjűség, azaz felléphet olyan egészségügyi probléma, például fizikai sérülés, amely miatt a herék az altesti üregben maradnak.

Tartalomjegyzék

A betegség nem vezet meddőséghez, de mivel örökölhető, az érintett példányokat célszerű kizárni a tenyésztésből. A nőstények petefészke az altesti üregükben található, méhük Y alakú. A magzat méhben történő fejlődése aránylag hosszú ideig tart. Belső elválasztású mirigyek[ szerkesztés ] A macska anyagcseréjét, szaporodását és egyéb testi funkcióinak működését mirigyek szabályozzák, melyek váladékát a vér szállítja a szervezetben. Belső elválasztású mirigyei például az agyalapi mirigya pajzsmirigya vese mirigyek, a hasnyálmirigya petefészek és a herék.

A homloklebeny a mozgásért felelős, a fali és a nyakszirti lebeny pedig az érzékszervek jeleit dolgozza fel. A viselkedés és az emlékezet központja a halántéklebeny. A motorikus funkciókat a kisagy irányítja.