Fájdalom a medenceízületben hogyan kell kezelni

• Mit csinál?
• Nézzük meg ezeket részletesen!

A keresztcsont fáradásos törése Nyomtatás A hosszútávfutók derék- és fartáji fájdalmának egyik ritkán felismert oka a keresztcsont fáradásos törése.

Sok futónál a fokozott igénybevétel és az elégtelen csontsűrűség együttes jelenléte miatt elmosódik a határ a csont fáradása, illetve szerkezeti gyengesége által okozott törések között. A javasolt radiológiai vizsgálati eljárás az MR-vizsgálat, mely képes lokalizálni a sérülés helyét, és kizárni tumor, porckorong-elváltozás vagy medenceízületi gyulladás jelenlétét.

A fáradásos törés korai felismerése hozzájárul a betegség kedvező kimeneteléhez, így a legtöbb sportoló 12—14 hét elteltével korlátozás nélkül folytathatja az edzéseket. Az ortopédiai és sportorvosi szakirodalomban egyre gyakrabban találkozhatunk a keresztcsont fáradásos törésével foglalkozó tanulmányokkal.

A betegség sorozatos előfordulásáról először Volpin és mtsai számoltak be ben. Az izraeli hadsereg újoncára kiterjedő vizsgálatuk során személy összesen csonttöréséről számoltak be, melyek közül három esetben fordult elő a keresztcsont fáradásos törése.

Azóta 11 újabb esettanulmány írta le ezt a törést sportolók, azon belül leggyakrabban hosszútávfutók körében. A futók egyéb fáradásos töréseihez hasonlóan, ezekben az esetekben is általában röviddel a törés előtt változott a lefutott táv hossza, az út burkolata vagy az edzés intenzitása. Női atléták esetén gyakran szerepelt a kórelőzményben amenorrhoea és denzitometriával kimutatott csontritkulás.

A keresztcsont fáradásos törése rendszerint bizonytalan, nem jellegzetes fájdalommal jár, felismeréséhez ezért gyakran a porckorong-bántalmaknak, illetve a medenceízület diszfunkciójának és gyulladásának kizárásán át vezet az út. Az alkalmazott kezelés és a prognózis szakirodalmi megítélése korántsem egységes.

Néhány sportoló már 6 héttel a törés után magas szintű versenyeken vehetett részt,8 míg másoknak 8 hónapra volt szükségük a teljes gyógyuláshoz.

A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják.

Orvostovábbképző Szemle XXV. A futók sérü­lései többnyire túlerőltetésre vezethetők vissza. A tendinopátiák leggyak­rabban a patella inát, az Achilles-ínt és a combhajlító rendszert érintik, elsődlegesen excentrikus gyakorlatokkal kezelhetők. Az iliotibiális szalag szindróma és a patellofemorális fájdalom szindróma terápiája a rugalmas­ságot fokozó gyakorlatokon túl a törzs és a láb erősítéséből áll. Az akut térdínhúzódások és a mediális tibiális stressz szindróma kezelése viszony­lagos nyugalomba helyezést igényel.

Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon! A kulcsos tartalmak megtekintéséhez orvosi regisztráció pecsétszám szükséges, amely ingyenes és csak 2 percet vesz igénybe.

E-mail cím: Nem találod a jelszót? Kattints ide, küldünk emlékeztetőt!