T.H.O. (Társasház Helyett Otthon) program

Közös nyikorgás. Magyar Narancs - Külpol - Nyikorgó kapunyitás

Vajon Kínának vannak-e velünk komolyabb tervei, vagy csak a magyar közös nyikorgás stréberkedik?

közös nyikorgás

Utóbbi esetben közös nyikorgás könnyen megüthetjük a bokánkat. Amióta ben másodszor is miniszterelnök lett, az emberi jogokért egykor látványosan aggódó Orbán Viktor mind közös nyikorgás gesztust tett az ugyane jogokat lábbal tipró Kínának.

Már a megválasztása után nem sokkal arról szóltak a hírek, hogy Li Ko-csiang kínai miniszterelnök látogatása napján a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal több tibeti menekültet is berendelt, így akadályozván őket a tüntetésben. Tavaly a miniszterelnök megkoszorúzta a Tienanmen téri kommunista emlékművet, és mosolyogva pózolt a teljhatalmat építő Hszi Csin-ping elnökkel, s ugyanebben az évben Magyarország vonakodott aláírni egy olyan állásfoglalást, amellyel az EU a bebörtönzött kínai ügyvédek helyzetén kívánt segíteni.

Idén az Európai Unió figyelmeztetni akarta sokadszor Kínát, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat, de a kilátásba helyezett magyar vétó miatt csak 27 tagállam pekingi nagykövete írt alá egy jelentést. Szorosabb kapcsolat Mindezen gesztusok nem ok nélküliek.

Elérkezett a lengőkar csere ideje!

Orbán régóta hirdeti meglátását, miszerint a világgazdaság súlypontja lassan áthelyeződik Ázsiába, közös nyikorgás magyar gazdaságnak pedig igazodnia kell ehhez. Elképzelése szerint Magyarország lehet Kína kapuja az EU-ba bár ilyen kapuból már most is van jó pár. Ennek is köszönhető, hogy miniszterelnökként ben, ben, ben és ben is járt Kínában. Még a Népszabadság számolt be arról, hogy a Fidesz már ben felvette a pártközi kapcsolatokat a Kínai Kommunista Párttal, tavaly májusban pedig a miniszterelnök több átfogó szerződést is kötött az országgal.

Ezen együttműködés keretében tavaly a magyar kormány millió forintból tartott miniszterelnöki csúcstalálkozót Budapesten, és milliót különített el egy szintén budapesti Kína—KKE egészségügyi miniszteri találkozóra, az idén pedig Matolcsy György tervez egy Kína—Kelet-Közép-Európa jegybankelnöki találkozót ugyanitt.

Mint a os szám is mutatja, nem Magyarország az egyetlen, amely vár valamit Kínától — és kész is tenni érte. Magyarország mellett Görögországot és Csehországot említi olyan EU-tagállamokként, amelyek szívesen tesznek a kínai rezsim kedvére — még ha ezzel szembe is mennek az egységes Európa érdekeivel.

közös nyikorgás

Görögország például Magyarországgal karöltve puhította azt az uniós állásfoglalást, amely üdvözölte, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság a Fülöp-szigeteknek adott igazat a dél-kínai tengeri területi vitában.

A görögök ellenálltak annak is, hogy az EU az ENSZ emberi jogi bizottsága előtt szóvá tegye az emberi jogok kínai helyzetét.

Philippe Le Corre Kína-szakértő pedig az amerikai képviselőházban tartott májusi, kínai befolyásról szóló meghallgatáson mutatott rá, hogy a görögök, a csehek és a magyarok is ellenzik, hogy Brüsszel egy új eljárást vezessen be a kínai befektetések ellenőrzésére.

A Kína felé tendálás deklarált ambíciója a magyar külpolitikának, a keleti nyitás jegyében Oroszország és Közép-Ázsia országai mellett Kína is kiemelt piacnak számít Magyarországon — még ha ennek a befektetésekben nem sok eredményét láttuk is eddig.

Visszafogott befektetések, felesleges projektek Magyarországra óta tulajdonképpen közös nyikorgás érkezett jelentős kínai működő tőke. Az egyetlen kivétel a BYD kínai elektromos buszgyártó, amely pár éve 6,2 milliárd forint értékben invesztált nálunk és ezt is majdnem buktuk, amikor a főváros elvette a kínai cégtől a már megnyert tendert, és a Közös nyikorgás Tamás érdekeltségébe tartozó Mabi-Bust bízta meg az elektromos autóbuszok leszállításával.

A BorsodChem megvásárlását, a Huawei magyarországi jelenléte melletti egyetlen számottevő befektetést még az Orbán-kormány megválasztása előtt ütötték nyélbe, bár csak ben valósult meg — ennek összértékét Matura Tamás, a Corvinus oktatója egy tanulmányában 1,6 milliárd euróra becsüli.

Ez igaz is. Bár közös nyikorgás pontos összeget nem lehet belőni, ez nagyjából 2—3 milliárd dollárra — milliárd forint — a szerk. A jelenleg legtöbbet emlegetett nagyberuházás a Budapest—Belgrád vasútvonal felújítása, amelynek összértéke Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint milliárd forintra tehető.

Ám ez valójában kínai hitelre épülő infrastruktúra-építés: a hitelajánlat a teljes beruházási érték 85 százalékára vonatkozik, a kínai Eximbank finanszírozási ajánlata pedig húszéves lejáratú, 2,5 százalékos hitelkamatot előirányzó, dolláralapú hitelajánlat — ami miatt ráadásul kötelezettségszegési eljárás is elindult az EU-ban.

Kukori és Kotkoda - A nyikorgó daráló

A kínai hitelező előírná ugyanis, hogy az infrastruktúra-beruházásokat kínai alvállalkozókkal építtessék meg hiszen az ország így tud térdízületi gyulladás tünetei és kenőcs kezdeni az elmúlt években kialakult építőipari kapacitásfeleslegével.

Az unióban viszont nem nézték jó szemmel, hogy egy tagállam közbeszerzés nélkül kínai befektetőknek akarta adni a lehetőséget a vasútvonal megépítésére.

közös nyikorgás

May-Britt U. Stumbaum, aki most Berlinben vezet egy, az EU és Ázsia viszonyát tanulmányozó kutatócsapatot, a német Inter­nationale Politik magazinban ezt az ügyet annak az illusztrációjaként emlegette, hogy már az uniós belső vitákban is a viszály köve lett a kínai befolyás. A vasút körüli felhajtásnak össz­európai szinten is nagy a jelentősége: rossz precedens lenne, ha a vasútvonallal kap­cso­latos uniós vizsgálat végén az derülne ki, hogy Kínának nem kell kötnie magát az EU-s sza­bályokhoz.

A magyar fél arra hivatkozva szeretné Kínának adni a megépítés lehetőségét, hogy harmadik országból érkezett befektetések esetén nem érvényesek közös nyikorgás uniós előírások. Magyar elemzők szerint az uniós eljárás nem sok vizet zavar majd, és az ügy azzal zárul, hogy Magyarország kiírja a közbeszerzési eljárást, amit egy kínai cég fog megnyerni. Kína pedig pénzt ad a saját cégeinek, hogy építsenek egy — a független számítások szerint aránytalanul drága — vasútvonalat, amely Magyarország számára nem is különösebben fontos, hiszen alig érint nagyvárosokat — Kínának viszont lehetőséget kínál arra, hogy egy újabb útvonalon juttassa be áruit Európába.

És az ehhez szükséges infrastruktúra költségeit Magyarország fogja állni. A kínai Egy övezet, egy út program amelyet Új selyemútként is emlegetnek célja, hogy javítsa Kína és Közös nyikorgás között a tengeri és szárazföldi összeköttetést, ezzel téve hatékonyabbá Kína kereskedelmét. A Belgrád—Budapest vasútvonal azért fontos, mert a kínai áruk ezen érkeznének Közép-Európába az ugyancsak kínai kézbe került pireuszi kikötőből.

közös nyikorgás

A budapesti csúcson a kínai miniszterelnök arról beszélt, hogy a következő öt évben a Kínába irányuló 6,7 milliárd euró értékű import számottevő részét a közép-európai országok adhatnák — ezzel éltetve közös nyikorgás hitet, hogy mindkét fél számára kifizetődő együttműködésről van szó. Weidenfeld szerint ugyanakkor a Kínai Kommunista Párt hivatalos dokumentumai mást mondanak: a saját termékeiket akarják Európába juttatni, és nem különösebben érdekli őket, ha így nő az európai kereskedelmi deficit.

Nehéz megmondani például, hogy a Belgrád—Budapest vasútvonalon mit is szállíthatnának a vonatok Kína felé. Ezt néhány kelet-európai ország már meg is tapasztalta, arrafelé érzékelhető is közös nyikorgás kiábrándulás Kínából. A Balkánon eleddig egy szerbiai híd és egy macedóniai autópálya épült meg, miközben Weidenfeld szerint ezeknek az országoknak már ennyi beruházás után is könnyen a fiskális stabilitásuk láthatja kárát.

Macedóniában például a kínai hitelért cserébe vállalt állami fedezet a GDP egyharmadát érheti el. Nem váltja forintra A pekingi diplomácia bizonyára nagyra értékeli, amikor a magyar kormány — bizonyos afrikai és latin-amerikai államok társaságában — kiáll Kína mellett az ENSZ-ben, ha annak emberi jogi csínytevései kerülnek szóba.

Az érem közös nyikorgás oldala viszont az, hogy Kína stabil vagy legalábbis egységes EU-ban lenne érdekelt. Elvégre az európai piacon szeretne terjeszkedni; növelné exportját, elősegítené, hogy cégei ha kell, állami támogatással betörjenek az uniós piacra, és nem bánná azt sem, ha gyengíthetné a helybeli konkurenciát. Az infrastrukturális fejlesztések mellett elsősorban működő cégek és szabadalmak felvásárlására költene, ezzel is növelve a Kínában felhalmozott szakértelmet. Mindemellett a magyar gazdaság adottságai sem engedik, hogy az EU-val szemben profitáljunk a kínai kapcsolatból.

A Kínába irányuló magyar export jelentős részét a gépek és a szállítóeszközök adják, amelyeket az itteni multik gyártanak — az ezekkel kapcsolatos döntéseket pedig tőlünk nyugatabbra hozzák meg.

Ugyanígy kérdéses a kis- és középvállalkozások kkv növekvő exportképessége is, ami elvileg szintén fontos célja a keleti nyitásnak. Szunomár Ágnes szerint a kkv-knak sem pénzük, sem energiájuk nincs elég, hogy élni tudjanak a kínai piac adta lehetőségekkel.

Ráadásul a kínai piac igényei jóval nagyobbak, mint amihez a magyar cégek hozzászoktak. Nagy kérdés tehát, hogy mi mit fogunk Kínában árulni, miután a saját pénzünkön megkönnyítettük, hogy az ázsiai nagyhatalom növelje befolyását az EU-ban, és eljuttassa olcsó — de egyre jobb minőségű — áruit az európai piacra. Ha a Kínával való flörtünket készpénzre akarjuk váltani, arra nem sok lehetőségünk lesz a közeljövőben. Ha pedig az unión belüli alkupozíciónkat akarnánk javítani esetleg zsarolni próbálnánk Brüsszelt a Kínához fűződő közös nyikorgás, annak a németek tesznek épp keresztbe: Vang Ji kínai külügyminiszter békejobbot nyújtott Németországnak, és kijelentette, Kína hajlandó a németekkel való jó kapcsolat kedvéért visszavenni a közép-európai terjeszkedéséből.

Kína emberei Európában Ha valaki üzletelni akar Kínával, politikai gesztusokat kell tennie. Erre már a baloldali kormányok is ügyeltek Magyarországon, ennek is köszönhető, hogy a kétezres években a térségben elsőként fedeztek fel minket a kínaiak, és úgynevezett zöldmezős azaz új telephelyek és új munkahelyek létrejöttével járó befektetéseket hozott létre a többi közt a Huawei, a ZTE és a Lenovo—Flextronics is Magyarországon.

  1. Totalcar - Tanácsok - Suzuki Wagon R+ gázadáskor nyikorog
  2. Már többször tisztáztuk hogy semmilyen elektromos gép nincs bekapcsolva.

A helyzettel tisztában van Orbán Viktor is, aki ben már magánlátogatáson sem akarta fogadni a dalai lámát, inkább Nyitrai Zsoltot küldte maga helyett a vendég szórakoztatására — holott tíz évvel korábban még az Országházban pózolt a lámával.

Nyitrai bevetésével viszont elkerülte az olyan kínos helyzetet, amilyenbe egyes térségbeli országok vezetői lavírozták magukat. Csehországban Miloš Zeman fájdalom a jobb könyökízület pszichoszomatikájában és Bohuslav Sobotka miniszterelnök nyilatkozatban határolódott el attól a miniszterelnök-helyettestől és két minisztertől, akik találkoztak a lámával.

Szlovákiában Robert Fico jelentette ki nyilvánosan, hogy Andrej Kiska elnök találkozása a dalai lámával rossz ötlet volt, majd levélben jelezte a kínai vezetésnek, hogy tiszteletben tartja az ázsiai ország egységét azaz nem támogatja a független Tibetet. Norvégia pedig nem úszta meg bocsánatkéréssel: miután a Nobel-békedíjat amely a többi Nobel-díjjal ellentétben nem svéd, hanem norvég kitüntetés Liu Hsziao-po bebörtönzött ellenzéki aktivistának ítélték, Kína befagyasztotta gazdasági kapcsolatait az országgal.

Évekbe tellett, mire normalizálódott a viszony, és az újabb mosolyszünettől tartva Erna Solberg norvég miniszterelnök tavaly már nem is volt hajlandó megszólalni a súlyosan beteg Liu Hsziao-po kiengedésének közös nyikorgás. Kínának szívesen dolgoznak visszavonult politikusok. David Cameron korábbi brit miniszterelnök egy egymilliárd dollár értékű kínai—brit befektetési alapban vállalt vezető szerepet, elődje, Gordon Brown pedig egy hasonló, ám Kelet-Európára koncentráló fejlesztési vállalat, homeopátiás kenőcs az oszteokondro-zishoz vezető tanácsadója lett, és az edinburghi egyetemen rendezett konferenciákat a program népszerűsítéséhez.

Konfuciusz, a közös nyikorgás Magyarország nemcsak EU-s állásfoglalások elszabotálásával és látványos találkozókkal segít Kínának, de számos, kevésbé demonstratív lépéssel is próbál a kedvében járni. Tavaly megjelent Hszi Csin-ping elnök Kína kormányzása c. Bemutatóján a kötetet Matolcsy György méltatta. Közös nyikorgás nem jöhetett volna létre ugyanilyen mandátummal európai intézmény, főleg amióta ben bevezették a nem kormányzati szervezetek működését szabályozó törvényt.

Szunomár Ágnes sem tartja a helyzetet aggályosnak: szerinte az agytröszt eredetileg a Magyar Tudományos Akadémia és a kínai társadalomtudományi akadémia közös kutatóközpontjaként jött volna létre, bár végül csak utóbbi játszott szerepet az alapításban.

Nyikorgó ladik

Úgy gondolja, a projekt alapvetően ártalmatlan, és nem is feltétlenül lesz túl aktív a jövőben. Jan Weidenfeld, a MERICS kutatója viszont a Narancsnak azt mondta, nem szabad alábecsülni a dolgot: ha ugyanis Kína támogat egy kutatást, akkor az meghatározza a témákat és a hangvételt. Európában már jó pár tudományos konferencián érződik, hogy a fókuszt, a napirendi pontokat Kína állítja.

Nyugaton sokan aggódnak a Konfuciusz Intézetek közös nyikorgás miatt is; az intézmény négy magyar városban, Budapesten, Szegeden, Pécsen és Miskolcon is jelen van. Ezek ugyanis, szemben a nyugat-európai országok kulturális intézeteivel, létező, helyi felsőoktatási intézményeken belül működnek, és így befolyásolják, hogyan lehet Kínáról beszélni, és mit kell Kína politikájáról gondolni.

A Times Higher Education pedig arról számolt be, hogy a közelmúltban az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és az Egyesült Államokban is vizsgálták a kémkedés és befolyásolás gyanújába keveredett intézményhálózatot.

közös nyikorgás

Marco Rubio floridai szenátor egyenesen arról beszélt, hogy az állam oktatási intézményeinek szerződést kellene bontaniuk a Konfuciusz Intézetekkel. A kínai—magyar tudományos kapcsolatban komoly szerepet játszik a Semmelweis Egyetem és a harbini orvosi egyetem együttműködése is, amelynek keretei közt hagyományos kínai orvoslást tanítanak Budapesten.

A képzésnek a CEU-botrány kirobbanása idején szintén nem volt akkreditációja, de megúszta, hogy a magyar közös nyikorgás akadályt gördítsen a működése elé.