Váll fájdalom sérülés
Tartalom
Befagyott váll szindróma Befagyott váll szindróma A nem múló vállfájdalom hátterében sokszor komolyabb probléma áll egy szimpla húzódásnál, vagy a megerőltetésnél.
A befagyott váll szindróma általános tünetei miatt sokszor húzódásként vagy ideggyulladásként kerül ellátásra, így van, hogy hosszú időbe telik, mire felismerik a valódi betegséget. Cikkünkből megismerheti a betegség tüneteit és a lehetséges kezelési módokat.
A vállfájdalom okai
Mi az a befagyott váll szindróma? A vállízület az egyik legösszetettebb ízületünk, ami rendkívül sokféle funkciót lát el.
Keresés A vállfájdalom ismertetése A vállak különösen hajlamosak a sérülésre, a húzódásra és rándulásra, illetve a fájdalommal járó merevségre, amelyet befagyott váll szindrómának is neveznek. Itt áttekintjük a vállfájdalom gyakori okait és kezelési lehetőségeit. A vállfájdalom tünetei A vállfájdalom jellemzői a probléma okától függően változóak lehetnek, és különböző módon érzékelhetők. A vállfájdalom lehet állandó vagy csak mozgatásnál jelentkező, ideiglenes vagy folyamatos orvosi diagnózist és kezelést igényel. A vállak hajlíthatósága biztosítja a karok emelését és mozgatását.
Ínak, szalagok és izmok kapcsolódnak össze benne, ezek kapcsolják a kart a törzshöz. A glenohumerális vagy vállízület úgynevezett gömbízület.
Az ízfejet a karcsont felső, gömbölyű vége adja, az ízárkot pedig a lapocka kehely alakú része, melybe az ízfej beleillik. Ez az ízület teszi lehetővé, hogy a kart körkörösen mozgatni tudjuk, illetve távolítsuk és közelítsük. Az ízületi tok az ízületet körülvevő, lágy szövetekből álló szalagok csoportja.
A rotátorköpeny izomcsoportot négy izom váll fájdalom sérülés, ezek húzzák be a felkarcsontot a lapockacsontba. A rotátorköpeny stabilizálja a vállízületet, és segíti a kar forgatását.
Vállfájdalom 11 oka, 4 tünete és 5 kezelési módja [teljes tudásanyag]
A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége. Ha az ízületet körülvevő kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, mm-ről akár cm vastagságúra, merevvé és kötötté válnak, akadályozva ezzel az ízület mozgását. A befagyott váll nagyban befolyásolja a beteg mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét.
Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre és környezetére, a gyógyulási folyamat kezelés mellett is lassú, akár 2 év is kellhet, mire a váll visszanyeri minden funkcióját.
Sportolás közben erős vállfájdalom? Nem kell rögtön a műtétre gondolni!
Mi váltja ki? Az esetek egy részét korábbi sérülés, betegség, műtét vagy hosszantartó rögzítés váltja ki, ami mozgásbeszűkülést eredményezett és a beteg nem tudta megfelelően és rendszeresen mozgatni az ízületet. Az esetek másik részében azonban semmilyen konkrét kiváltó okot nem lehet azonosítani, mindenféle külső behatás nélkül jelentkeznek a tünetek.
A befagyott váll szindróma előfordulása leggyakoribb év közti nőknél, és bizonyos betegségek, például cukorbetegség , pajzsmirigy betegségekilletve Parkinson-kór esetén is nagyobb eséllyel alakul ki.
Mik a tünetei? A legjellemzőbb tünete a fájdalom a váll elülső, külső területén és a mozgásbeszűkülés.
Legintenzívebben váll fájdalom sérülés jelentkezik, mikor hosszas mozdulatlanság után újra megmozdítanánk. A fájdalom sokszor nyugalmi állapotban is jelentkezik, mozgásra pedig fokozódik.
Ezeknek a kezelési módoknak a leírását olvashatják a továbbiakban. Aktivitás megváltoztatása vállfájdalomra A kezelés általában tartalmaz pihenést, a napi aktivitás megváltoztatását és fizikoterápiátamelyek javítják a váll erősségét és mozgékonyságát.
A vállízület mozgása beszűkül, először a kifelé forgatás, majd az oldalra emelés is kivitelezhetetlenné válik a beteg számára nem tudja széttárni karját, se felemelni a feje vagy akár a válla mellé. Nem csak az aktív, de a passzív mozgások is csökkennek, az orvos vagy gyógytornász sem tudja az ízületet ezekben az irányokban mozgatni. Milyen a betegség lefolyása?
Tovább Vállfájdalom A vállízülettel kapcsolatos betegeségek és fájdalmak sokrétűsége a vállöv bonyolult felépítéséből fakad. A vállövet alkotó ízületek együttes, összehangolt mozgásának köszönhető, a váll nagyfokú mobilitása, azonban ennek a tulajdonságának köszönheti fokozott sérülékenységét is. A vállövet az alábbi ízületek alkotják: a felkarcsont és lapocka közötti glenohumerális ízület, a lapocka és kulcscsont közötti acromioclavicularis ízület, a szegycsont és a kulcscsont között sternoclavicularis ízület, illetve a lapocka és mellkasfal közötti scapulothoracalis ízület. Ez utóbbi nem tekinthető klasszikus értelemben anatómiai ízületnek, de szerepe a vállöv komplikált mozgásaiban elengedhetetlen. A fentiekben részletezett összetett rendszerből következik, hogy a vállal kapcsolatos fájdalmak értékelése, elkülönítése gyakran állíthatja kihívás elé még a gyakorlott szakembert is.
A befagyott váll szindróma lefolyása 3 fő szakaszra osztható: Az első a fagyás fázisa: az első panaszok megjelenésétől számítva hónapig tart, intenzív fájdalom jelentkezik és a vállízület lassan bemerevedik. Minden mozdulat egyre fájdalmasabb, aminek következtében a beteg egyre kevésbé használja a végtagot, így a vállízület mozgása beszűkül.
Ezt követi a fagyott fázis: a tünetek megjelenésétől movalis ízületi fájdalomcsillapítók Ebben az időszakban a fájdalom mérséklődik, de a mozgásterjedelem nem javul.
- Páll Zoltán Létrehozva:
- Ízületi fájdalom melanómával
- A vállfájdalom okai, típusai és a vállfájás kezelési lehőségei - Vállcentrum
- Kapcsolat Sportolás közben erős vállfájdalom?
- Ne vegyük félvállról — a vállízületi fájdalom A váll fájdalma az egyik leggyakoribb mozgásszervi panasz, melynek oka a vállízület egyedi szerkezetével magyarázható.
- A bokaízület gennyes bursitisének kezelése
- Gél duzzanat és ízületi fájdalmak kezelésére
- Németh Ágnes A vállízület három ízületből áll, melyek rendkívül nagy tartományban mozognak.
Majd az olvadás szakasza következik: a fájdalom már megszűnik és fokozatosan visszatérnek a mozgások is.
Ez az időszak akár egy évig is eltarthat. Összességében tehát a befagyott váll szindróma gyógyulási ideje minimum 1, év, azonban a gyógyulás után is fennmaradhat minimálisan a csökkent mozgásterjedelem.
A Rotátor-köpeny sérülése éjjeli vállfájdalmat okozhat
Milyen kezelési módok vannak a befagyott váll szindrómára? Mivel a gyógyulási idő rendkívül hosszú, fontos, hogy a betegséget időben diagnosztizálják, hogy a hogyan lehet enyhíteni az ízületi gyulladást rheumatoid arthritisben elmúljanak, és minél előbb visszanyerje a beteg az ízület mozgékonyságát.
A diagnózis felállításához az ortopéd szakorvos fizikális vizsgálattal, a panaszok és az anamnézis ismeretében, meg tudja állapítani a váll mozgásterjedelme alapján a befagyott váll szindrómát.
Váll probléma kezelése
A gyulladás meglétének azonosítására és az eseteleges sérülések rotátorköpeny szakadás, ízületi kopás kizárására képalkotó vizsgálatokat MR , röntgen alkalmaznak. A befagyott váll szindróma kezelése általában konzervatív módon történik, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek vagy injekciók formájában. Emellett igen fontos a szakemberrel irányított gyógytorna, hiszen a bemerevedett testrészt sokszor csak manuális terápiával lehet újra visszaszoktatni a normális mozdulatokhoz.
Ez segít felgyorsítani és könnyebbé tenni az amúgy nagyjából 2 éves gyógyulási időt. A fagyott fázisban, amikor már a fájdalom mérséklődik, a mozgás gyorsabb visszanyerése érdekében műtéti úton is kezelhető a befagyott ízület.
Befagyott váll szindróma
A műtét után a fájdalom jelentősen csökken. A beavatkozás váll artroszkópia segítségével történik, ahol minimálisan invazív módon, darab, 1 cm-es bemetszés mellett artroszkóp segítségével az ízületi tok és a környező szalagok állományában felszaporodott kötőszövet felszabadítására kerül sor.
Az operációt követően váll fájdalom sérülés elengedhetetlen a gyógytorna a mozgások helyreállításához.