Hasadás boka sérülés esetén, 7 tanács a bokasérülés utáni sportrehabilitációról

Hogyan lehet megelőzni a bokasérüléseket?

Sürgősségi állapotok A sürgősségi kórképek többnyire váratlanul, rövid idő alatt következnek be és annak érdekében, hogy a folyamat súlyosbodását, esetleg végzetessé válását megelőzhessük, a lehető leghamarabb diagnózishoz kell jutnunk.

A radiológiai kivizsgálás az elsődleges ellátás igen ritkán nélkülözhető része. Tekintettel arra, hogy összetett sérülések vagy megbetegedések gyakran nehezen áttekinthető képet alakítanak ki, minél súlyosabb és bonyolultabb a helyzet, annál nagyobb szükség van a klinikus és radiológus személyes konzultációjára.

Vizsgáló módszerek A sürgősségi állapotok diagnosztikájában bármelyik képalkotó módszer eredményes lehet, egy átvilágítás éppúgy, mint egy koponya CT vagy coronarográfia is. Hogy mégis az ultrahang- és röntgenvizsgálatokra helyezzük a hangsúlyt, annak egyik oka az, hogy a sürgősségi ellátás első vonalában, a rendelőintézetekben és kis kórházakban ezek állnak rendelkezésre.

Ha ezek nem vezettek eredményre — és a megfelelő szintű ellátóhelyen lehetőség is van rá — a sürgősségi CT-vizsgálattól persze több tájékoztatást várhatunk. A DSA és MR inkább az egyszerűbb eszközökkel nem tisztázható esetek kibogozásában, az ellátás magasabb szintjén játszanak fontos szerepet. A képalkotó diagnosztika súlyát jelzi, hogy hiányában a laparoszkópia, diagnosztikus laparotomia, thoracotomia vagy — halasztható esetben — a megfigyelés között kell választani.

Sajnos a legtöbb ember többször érzett már fájdalmat a boka- a térd- a könyök- vagy éppen a váll ízületében sportolás közben. Az ilyen jellegű fájdalmakat jobb megelőzni, ha mégis megjelenik, akkor viszont nagyon komolyan kell venni. De mégis mit tehetünk az ízületeink védelme érdekében? Az ízületeink sokkal érzékenyebbek, mint gondolnánk és sajnos sokszor nem foglalkozunk vele, csak amikor már megjelenik a fájdalom, pedig a legtöbb probléma könnyen megelőzhető, ha ezt a kilenc dolgot betartod: 1.

A sürgősségi ellátás során legelőször a sérült vagy beteg állapotát kell egyensúlyba hozni. A légzés és keringés biztosítása után abban kell dönteni, hogy milyen vizsgálatokat szükséges feltétlenül elvégezni, milyen sorrendben és melyek hagyhatók későbbre. Vizsgálaton nem feltétlenül képi diagnosztikát kell érteni, lehet, hogy a laboratóriumi, szemészeti, neurológiai stb.

Ezek leletének ismeretében és a rendelkezésre álló — rendszerint elég kevés — kórelőzményi adat, illetve a klinikai kép alapján szükséges elhatározni: melyek azok a radiológiai eljárások, amelyek a feltételezett kórisme megerősítésére vagy kizárására, a kezelés irányának megszabására, illetve a szóba jöhető szövődmények felismerésére a legrövidebb időn belül, a legkíméletesebb módon, a legalkalmasabbnak látszanak.

A döntés nehéz, hiszen megeshet, hogy éppen a rosszul megválasztott vizsgáló módszer akadályozza a diagnózis felállítását.

A bokaficam miatt később komoly problémáid lehetnek

Az időveszteségen túl, egy eszméletlen betegről készült kétirányú koponya felvétel kizárhatja a koponyatörést, de az agyvérzést nem. A CT ugyan jó választás az agyvérzés kimutatására, de hasonló tünetekkel járó diabeteses kóma felismerésére alkalmatlan. Ráadásul egy indokoltnak tetsző vizsgálat elvégzése — szabályos bázis-felvétel készítése friss koponyaalap törésben — komolyabb kockázatot jelent, mint elhagyása. Márpedig a diagnosztikával okozott veszélyeztetés sohasem lehet nagyobb, mint a vizsgálattól várható egészség-nyereség.

A célravezető vizsgálati taktikát csak a radiológussal való közvetlen konzultáció alapján lehet kialakítani. Ez első helyen röntgenfelvételt jelent, részben az alaposabb tájékozódás érdekében, részben a dokumentálhatóság és az orvosjogi elvárások miatt. Gyors, olcsó, könnyen kivitelezhető és nagy területet lehet áttekinteni vele. Felvétel készítése csontsérülésekben, mellkasi és hasi szúrt vagy fedett sérülésekben, perforatio, ileus vagy idegentest gyanújakor és nyílt ízületi sérülésekben feltétlenül indokolt.

Röntgenvizsgálat mellett döntünk nyugtalan vagy eszméletlen beteg, nyílt seb, súlyos fájdalom esetében, továbbá olyan, súlyosabb sérülésekhez társuló szövődményekben, mint a zsír-embólia, tüdő infarctus, toxikus vagy cardialis oedema, shock-tüdő stb.

Mellkas felvétel A mellkas vizsgálatát nem csak a benne helyet foglaló szervek sérülése vagy megbetegedése esetén végezzük, hanem a légzőfelület és a keringés állapotának megítélése végett olyankor is, ha a fenyegető baj másutt van. Még az akut has röntgenvizsgálatának is ez az első lépése, mert sokszor a mellkasban megnyilvánuló kísérőjelenségek — mint a magasabb rekeszállás, korlátozott légzési kitérések, dystelectasia, Fleischner-atelectasia, concomitáló pleuritis — hasi történésre hívják fel a figyelmet.

Néhány mellkasi kórfolyamat pneumonia, pleuritis, myocardialis infarctus viszont akut has klinikai tüneteivel járhat, így ha csupán a hasat vizsgáljuk, az alapbetegség kívül marad a látókörünkön. A kórtermi felvételek hordozható, de viszonylag kis teljesítményű röntgenberendezéssel, hosszú expozíciós idővel készülnek — ami mozgási vagy légzési életlenséget okoz.

A képek elmosódottabbak, kevésbé kontrasztosak hasadás boka sérülés esetén. Ágyban, eredményesen még ma is csak mellkasfelvételt tudunk készíteni Helyszíni mellkas felvétel. Ágyban, fekvő hasadás boka sérülés esetén készített felvételen ítéljük meg a különböző szondák, kanülök helyzetét, a tüdők légtartalmát és az esetleges szövődményeket.

Natív has felvétel A has áttekintésével olyan esetekben érdemes kezdeni a vizsgálatot, ha az akut hasi katasztrófa kiváltó okát üreges hasi szervben gyanítjuk.

Csecsemőkben vagy gyermekekben a has felvételt leginkább pylorus stenosis, volvulus, intussusceptio és idegentest kimutatására használjuk. A has radiológiai vizsgálatát az idősebbek esetében sosem szabad mellőzni, mert náluk a klinikai tünetek kevésbé hevesek, ugyanakkor aránylag gyakori a sebészi ok, a perforatio vagy ileus.

Ileus vagy hasűri szabad levegő kimutatására az álló helyzetben készült röntgenfelvétel az elsőként választandó módszer.

Mit kell tudni a zúzódásokról?

A rekesz sohasem maradhat le, hiszen a szabad levegőt alatta a legkönnyebb észrevenni. Nagyon elesett betegről a felvétel bal oldalfekvésben, de ilyenkor is vízszintes sugáriránnyal készüljön, mert a folyadék-levegő nívót csak így lehet kimutatni Hasadás boka sérülés esetén találunk a belekben ileusban, de a szabad hasüregben csak akkor, ha levegő vagy gáz is van a folyadék felett.

Enélkül csak annyit láthatunk, hogy a folyadékgyülem a gázos bélkacsokat a has közepére tolja össze. Natív has felvétel fekvő helyzetben.

Boka sérülés kezelés

Vízszintes sugáriránnyal, bal oldalfekvésben készült felvételen a tágult, gázos vékonybelekben több nívó is látszik nyilak. Bélcsatornán kívül elhelyezkedő gázhólyagokat látunk a különböző tályogokban, embolisatio vagy tumor szétesés következtében elhalt szövetekben, nem teljesen hasadás boka sérülés esetén haematomákban, retroperitoneális perforatióban.

Necrotizáló enterocolitisben, gangraenában, cholecystitis emphysematosában a gázgyülem az érintett szerv falában képződik.

9 tipp: így védd az ízületeid sportolás közben! | NOSALTY

Az epeutakban cholecystointestinalis anastomosis műtéte után vagy epekő perforatióban, a v. Kövek, meszesedések, sugárfogó idegentestek kimutatására a fekvő felvétel alkalmasabb. Ha a klinikai kép az ileust, perforatiót vagy kövességet illetően nem teljesen egyértelmű, álló és fekvő helyzetben egyaránt készüljön felvétel. A natív hasfelvétel igen sok adattal szolgálhat, de a negatív hasfelvétel önmagában semmilyen súlyos folyamat fennállását nem zárja ki.

Átvilágítás A fluoroszkópia csupán a felvételek kiegészítésére használható és csakis akkor, ha a beteg együttműködésre képes. Egy magatehetetlen ember átvilágítása kevés olyan információval kecsegtet, amit egy-két felvétel sokkal kíméletesebben ne tudna megadni. Felesleges, sőt káros erőltetni a félig ülő, félig fekvő helyzetben végzett vizsgálatot, mert egyenesen félrevezető: a kedvezőtlen vetülési viszonyok miatt döntő fontosságú röntgenjeleket, köztük nívót, szabad levegőt lehet elnézni.

Kontrasztanyagos röntgenvizsgálatok Sürgősségi kontrasztanyag itatáshoz elég kivételesen folyamodunk. A nyelőcsőben és a gyomorban röntgenárnyékot nem adó idegentestek pontos elhelyezkedését, bizonytalan perforatióban a kilépés tényét, esetleg helyét próbáljuk tisztázni. Az oesophagus vizsgálatára első lépésben vízoldékony, jódos kontrasztanyagot itatunk.

Ha a lelet negatív, de a klinikai kép mégis perforatio mellett szól, a nyeletést fekvő helyzetben is célszerű megismételni. Ilyenkor a kontrasztanyag lassabban folyik le, nagyobb esélye van a kilépésnek. Bárium-pép itatása csak ennek eredménytelensége és a perforatio alapos klinikai gyanúja esetén jön szóba, feltéve, hogy a mediastinum azonnali sebészi feltárásának lehetősége adott.

Mi a teendő bokasérülés esetén? Mit tegyünk a gyógyulás érdekében?

A jódos kontrasztanyag egyébként általában jó tájékoztatást ad a gyomorról, nyombélről és az oralis vékonybélkacsokról is, lejjebb azonban felhígul és bizonytalan képet kapunk.

Számítani kell a hányás és aspiratio lehetőségére is.

A tápcsatorna alsóbb részeinek sürgősségi vizsgálatában bárium-itatásra nem szokott szükség lenni: mivel a hasi katasztrófa tünetei sokkal feltűnőbbek a mediastinitisénél, feltárásra jószerivel akkor is sor kerül, ha a kontrasztanyag kilépését nem sikerül igazolni.

Sürgősségi irrigoszkópia csak egészen elvétve indokolt. Egy ilyen, még az egészségesek számára is megterhelő vizsgálat elszenvedése megviseli a beteget, ami a belekben a csípőízület osteochondrozisának okai báriummal együtt növeli a műtéti kockázatot. Vastagbél ileusban az elzáródás magassága rendszerint kielégítő pontossággal megadható a natív felvétel alapján is. A sebészi feltárás javallatát az ileus ténye és jellege adja meg, nem a helye vagy oka.

Intussusceptióban a beöntéses vizsgálathoz kapcsolódó desinvaginatiós mesterkedés mindenképpen csak tapasztalt kézbe való.

Csecsemőkben vagy kisgyermekekben a beavatkozás UH-vezérléssel, kontrasztanyagként fiziológiás sóoldat beöntésével is végbevihető. Egyéb kontrasztográfia, mint mondjuk intravénás vesevizsgálat nem nagyon kerülhet szóba.

Mit tegyünk a gyógyulás érdekében? Mivel a bokasérülés megannyi variációjával és módjával találkozunk nap mint nap, ezért nem meglepő, hogy sokakban felmerül a kérdés, hogy mit és hogyan kéne csinálni, hogy a baleset megelőzhető legyen, vagy ha már megtörtént a baleset, hogyan segítsük elő a sérült boka regenerálódását, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő.

Angiográfia, elsősorban DSA csakis erre felszerelt intézetekben végezhető. Eszméletlen betegnek, sérültnek, kisgyermeknek mindig alacsony ozmolaritású kontrasztanyagot adunk, mert ezeknek csekélyebb a kockázata. UH-vizsgálat 2D sonográfia A röntgenvizsgálattól eltérően, az ultrahang elsősorban a tömör hasadás boka sérülés esetén zsigerek megjelenítésére használható s egyben — a mellkas felvétel mellett — ez az egyetlen, betegágy mellett is elvégezhető képalkotó vizsgálat.

Annak ellenére, hogy az egész hasat át kell tekinteni, első helyen akkor választjuk, ha az előzmények alapján a baj helyét epehólyag, máj, lép stb. Akut cholecystitisben, epe- és vesekő kólikában, hydronephrosisban, hasi aorta aneurysmában mindenképpen az UH-vizsgálaté az első szó, hiszen ezek akár a háziorvosi gyakorlatban, hordozható készülékekkel is felismerhetők. Ha a panaszok a has jobb felső negyedére összpontosulnak, a sonográfia igazolhatja az epepangást, cholecysta hydropsot, cholecystitist, epekövet A cholecystitis, appendicitis és a mélyvénás thrombosis igazolásában a vizsgálófej rányomásával kiváltott fájdalom támogatja a diagnózist.

Bal oldalon lép, esetleg pancreatitis vagy pancreas ruptura, a has közepe felé pedig hasi aorta aneurysma kerülhet látótérbe. A kismedencében nőgyógyászati és szülészeti rendellenességeket lehet felderíteni, transvaginalis vizsgálattal extrauterin graviditás felől próbálunk tájékozódni. A két alsó negyedben az UH már bizonytalanabb: appendicitis, sigma diverticulitis igazolása nem feltétlenül sikeres. Mogyorónyi epekő a közös epevezetékben, hangárnyékkal.

Az üreges szervek vizsgálatában a sonográfia hozadéka elég szegényes, inkább a különféle folyadékgyülemek, a tompa hasi traumát követő vérzés ábrázolására alkalmas. A hasűri folyadékgyülemek közül az ultrahang különösen a vérömleny, fertőzött ascites, fibrines gyulladás megállapításában eredményes Használható továbbá a hashártya mögött zajló folyamatok, retroperitonealis vagy krónikus térd meniszkárosodás hasűri, valamint az üreges szervekben vesemedence, ureter, hólyag, belek kialakult folyadékfelszaporodás kimutatására.

Keringés összeomláshoz közeli tompa hasi sérülésekben a szabad hasűri folyadék, vagyis a haemoperitoneum gyors kimutatásával alátámasztja a műtéti indikációt. Vérömleny echószegény képe a Morison-tasakban nyíl.

Olyan, a levegőgyülem helyére, alakjára alapozott diagnózis, mint az ileus, szabad levegő, invaginatio stb. Tág, gázos vékonybelek ileusban nyíl. Az UH-vizsgálat a mellkasban főként pleuralis vagy pericardialis folyadékgyülem, mediastinalis térszűkítő folyamat, nagyobb érsérülések felderítésére való.

Transoesophagealis vizsgálat számára mind a felszálló aorta és arcus, mind a leszálló aorta hozzáférhető. Színes Doppler-vizsgálat Funkcionális technikával az egyes szervek keringése, illetve a keringés akadályozottsága felől tudunk tájékozódni. A színes és power Doppler-vizsgálat a hasadás boka sérülés esetén keringési állapota mellett hasi aorta hasadás boka sérülés esetén ruptura, vese artéria elzáródás, vese véna thrombosis, dissectio stb.

Mozgásszervek vonatkozásában lágyrész sérülések, haematoma, ízületi folyadékgyülem, az ízületi tok, szalagok és inak leképezésére használjuk. Színes Doppler-vizsgálat. Power módban vizsgálva csak az a.

CT-vizsgálat Sürgős CT-vizsgálatra elsősorban akut intracranialis történésekben, így vérzésben vagy gyorsan kialakuló nyomásfokozódásban tumor, metastasis, agytályog van szükség. A hirtelen fellépő fejfájás, hányinger, hányás, bradycardizálódás, pupilla-differencia, tudatvesztés, esetleg tarkókötöttség azt jelzi, hogy koponya röntgenfelvételekkel nem szabad időt vesztegetni.

Friss vérzés, térfoglalás okozta átnyomás és kamra dislocatio kimutatására a natív CT-vizsgálat is elegendő A fej sérülésein kívül, a bonyolult anatómiájú csontok arckoponya, nyaki csigolyák, könyök, medence, csípő, térd, boka törésében ugyancsak hasznos kiegészítő vizsgálat: a csontsérülések mellett a lágyrész elváltozások is felderíthetők. Lövedék és állományzúzódás önlövés következtében.

A gyors adatgyűjtésű, kontrasztfokozásos CT-t — ha lehetőség van rá — a mellkasban is érdemes bevetni: a fekvő helyzetű mellkas felvételnél jobb az érzékenysége a folyadékgyülem vagy ptx kimutatásában Bolusban adott kontrasztanyaggal jól ábrázolható az aorta aneurysma, dissectio vagy ruptura, valamint a pulmonalis embólia is.

A has vizsgálatában, különösen klinikailag tisztázatlan eredetű folyamatokban, tehát amikor az egész has részletes átvizsgálására volna szükség, illetve kifejezetten túlsúlyos egyénekben, ultrahang helyett célszerűbb eleve a vastag rétegű, kontrasztfokozásos CT-hez folyamodni.

Ez egyszerre ábrázolja a hasüreget és a retroperitoneális teret és nem zavarja a szabad levegő vagy bélgázok jelenléte sem.